2010. augusztus 10., kedd
A lovaglás művészete
És még 2 német nyelvű riport a témában:
Ha valaki nem tud németül, annak is érdemes megnéznie, a felvételek magukért beszélnek!
Spanische Hofreitschule
Spanische Hofreitschule Wien auf Deutschland-Tour
2010. június 29., kedd
Kezdőként nehéz
Mivel teljesen más ülést, más tartást kíván a két műfaj, szokatlan volt, hogy mennyire nincs képem önmagamról.
Mindenki elfelejti egy idő után, hogy milyen érzés kezdőnek lenni. Persze a legtöbben azért tudják, hogy nem egyszerű, hogy nem lehet egyszerre olyan sok felé figyelni, hogy az ember olyankor még bizonytalan, és nincsenek rutinszerű mozdulatai. Az érzést magát mégsem lehet felidézni.
Nekem ez most sikerült, persze kicsit másképp, de ugyan azt a bizonytalan érzetet tapasztaltam meg.
Még a ló mozgása is szokatlan volt. Az egyensúlyomat is csak kis idő után találtam meg.
2010. június 19., szombat
Belovaglás
Mikor? Miért akkor?
Először is beszéljünk arról, hogy mikor. Már csak azért is, mert gyakran kérdezik tőlem: "Mikor lehet lovagolni egy csikón?" .. Aztán a válaszon mindenki ledöbben.
Magyarországon általános, hogy 2-3éves lovakat már lovagolnak. Elég, ha megnézünk egy hirdetési oldalt. Az ilyen fiatal állatok javarészt már nyereg alatt (nem ritkán kocsiban is) mennek, sokszor látok 4éves lovakat is, akik már lovassal ugranak, X és Y szintre készítik őket. Feltételezem a lovak árát próbálják így növelni. Első hallásra nagyon csábító lehet, hogy egy ló szép, fiatal, lovagolható, akár kocsizható is. Az ilyen hirdetéseknél mindig elgondolkozom, hogy kommentáljam-e (van, ahol hozzá lehet szólni). Mint sok másból, ebből is etikai kérdést csinálok magamnak, a hirdetővel legyek-e kíméletes, vagy a leendő vásárlónak adjak-e átgondolni valót azzal az igen rövid hozzáfűznivalómmal, hogy "Miért?"
2-3 éves lovak nyereg alatt:
Mikor olyan hirdetéseket látok, hogy "Eladó 3 éves félvér kanca, nyereg alatt jól dolgozik. Színe pej, magassága 160cm (még növésben)." arra gondolok, hányan gondolkoznak el azon, hogy egy fejlődésben lévő szervezetet terhelnek. A ló még nő, tehát a csontjai nőnek.. Nyereg + lovas jó esetben 60-70kg, plusz munkát is kell végeznie a súly alatt. Ezzel biztosítjuk is lovunk későbbi láb és hát problémáit.
1,5-2 éves lovak a galoppon:
Mikor azt mondom, szerintem 4 éves kor előtt nem szabadna felülni egy lóra sem, van, akinek eszébe jut, hogy galopp lovakkal példálozzon. Végül is azok versenylovak, biztosan tudják a trénerek, hogy mit csinálnák. Nos igen, nagyon jól tudják. Egy ilyen ló (többségük telivér) 1,5évesen már tréningben van, ülnek rajta, terhelik. Ne feledjük, hogy a zsokék alacsony, könnyű emberek, a galopp felszerelés is igen könnyű szerkezet. A ló kikerül a pályára, futja a köröket, időnként a csontkovács helyreteszi a szétcsúszott tagjait, aztán kiveszik versenyből, ha ért el eredményeket beáll tenyésztésbe, ha nem, akkor eladják, vagy vágó.
Én, mint telivér tulajdonos, nagyon jól tudom, hová vezet ez az út. Pedig az én lovam csak élete első éveiben volt a galoppon. Származását tekintve alapos okuk volt feltételezni, hogy jó ló lesz, de szerencsére Tilalmasom túl normálisnak bizonyult a pályára, nem mutatott eredményeket, ezért eladták. Átkerült azt ugró sportba, ahol versenyzett is, sok tulajdonos keze és nyerge alatt megfordult, míg 14évesen, egy gödöllői lovardából meg nem vettem.
Egyértelműen fáj a háta, be is van esve, elég hajlott, amibe biztosan a fiatalkori belovaglás is belejátszik, ezen kívül gondok vannak a jobb első lábával, el van csúszva a csípője és a bal válla. Sajnos az anyagiak nem engedték eddig, hogy csontkováccsal kezeltessem, de szakszerű patkolással már tudtunk javítani a helyzeten.
Külföldön nem divat a lovak 4-5éves kora előtti belovaglása, és meg is döbbennek hazai hirdetéseinken. Kivárják, hogy a ló befejezze fizikai fejlődését, addig talajról dolgoznak vele, ha egyáltalán dolgoznak vele. Utána jól felépítve megtörténik az alap kiképzés, majd elkezdik a lovat erősíteni, rend szerint tereplovaglással. A fiatal ló nem csak kondit szerez, megtalálja egyensúlyát is. A lovak ebben a szakaszban elengedetten, bátran mennek előre, amiből a későbbiekben nagy előnyt kovácsolnak.
Erre a rendkívül jó alapra kezdik el felépíteni a ló tudását, és versenyeznek velük akár 20éves korukig! Nyilvánvaló, hogy ez elérhetővé váljon, a ló állandó figyelmet érdemel, nincsenek túlterhelve, szétrángatva, rendszeresen ápolják őket, gondozzák a patákat és megfelelő körülmények között élnek, de ha már eleve hátrányból indulnak, mind ez hiába.
Gyakran látok nemzetközi versenyeken 18 - 19 -20 éves lovalak úgy ugrani, mint ha fiatal lovak lennének. Lendületesek, rugalmasak, öröm nézni őket. És ilyenkor mindig facsarodik egyet a szívem, hogy az én lovam fiatalabb náluk, nem versenyzik 160-on, mégis fájdalmai vannak.
Két barátnőm vett egy fél éves csikót, és megkértek, hogy ha eljön az ideje, lovagoljam be. Velük sikerült megértetnem, miért nem szeretnék 4 éves kora előtt felülni. Leghamarabb 2011. nyarán lehet beszélni erről, bár akkor még nem fogja betölteni a 4-et, de közelebb fog állni hozzá legalább, mint a 3-hoz. Azt is megértettem velük, hiába ítéljük majd úgy, hogy fel lehet már ülni rá, ha nem lesz elég erős a háta, nem lesz kellő izomzata, akkor sem vállalom a belovaglását.
Ők megértették, mert az az érdekük, hogy egészséges, jókedvű lovuk legyen, akivel 20-25évet is együtt lehetnek, vagy még többet, és sokáig lovagolható legyen (természetesen anélkül, hogy a lónak ez fájdalmat okozna).
Sok-sok embernek kellene ezen elgondolkozni!
Hallottam olyat, hogy egy magát edzőnek tituláló ember - akinek tényleg értenie kellene a lovakhoz, és edzéstervet kellene összeállítania nem csak a lovasoknak, de a lovaknak is -, fél éves csikót lovagolt be! Egy olyan kis jószágot terheltek lovas súlyával, akit éppen elválasztottak az anyjától! Mintha egy 4éves gyereknek mondanám, hogy betonozzon. Elképesztő volt ilyenről hallai, sőt, felháborító. És sajnos ez nem egyedi eset. Most is 7-8hónapos csikó belovaglásával foglalkoznak. Az első csikó, akiről ezt a történetet hallottam, 4éves korára jóformán járni sem tudott. Nagyon remélem, hogy ezeknek az eseteknek egyszer lesz jogi következménye!
2010. június 16., szerda
Zabla kérdés
Elméletem zablákról, azok alkalmazásáról:
Sokszor olvasok olyan kérdéseket, fórum bejegyzéseket, hogy "Nehezen boldogulok a lovammal, milyen zablát ajánlotok? ".
Nem is állom meg szó nélkül soha.
Alapvető problémának tartom, hogy ha egy lovas problémákba ütközik, rögtön azt kezdi el nézni, hogy milyen segédszárakat alkalmazzon, milyen sarkantyút vegyen fel, vagy adott esetben milyen erősebb zablát válasszon a lovának. Az esetek döntő többségében sajnos nem azon gondolkodnak el, hogy milyen hiányossgból ered a probléma, mit kellene jobban tudnia, miben kellene fejlesztenie lovaglási technikáját, hogy élvezetesebb legyen a lovon töltött idő, nem csak magának, a lónak is!
Nyilván vannak olyan esetek, ahol a megoldást egy komolyabb zabla jelenti, pl. heves vérmérsékletű lovaknál, mikor nem a lovas hibáiból, hiányosságaiból ered egy-egy nehézség, hanem az állat temperamentumából.
Aztán zablaiszonyos lovak esetében jó megoldás lehet egy zabla nélküli kantár, pl hackamore vagy bosal (western). Ezek a típusok a ló orrnyergére, illetve tarkójára hatnak.
Végül pedig magasabb dílovas osztályokban ott a nagykantár, ami egyesíti a csikózablát és a feszítőzablát. Ebben az esetben nem bizonyos gondok megoldásról van szó, hanem a feladatok aprólékosságáról, és ezen a szinten van már a lovasnak olyan technikai tudása, hogy ne okozzon fájdalmat a lónak még erősebb zablával sem.
A helyzetek erős 99%-ában nem túl gyakorlott lovasok szeretnének erősebb, általában feszítő zablát a lovukhoz. Ennek eredménye, hogy talán a lovas eléri célját, de a ló nagyon megszenvedi. Ilyen eset, ha valaki nem tudja lovát visszatartani, és feszítő zablát vesz lovának. Valószínűleg azért vitte el a ló előtte, vagy azért rohant, mert a lovas nem lovagolta megfelelően (pl a megállítás nem merül ki abban, hogy húzom a szárat!), feszítővel (pont az esztelen szártépés miatt) olyan fájdalmat okoz a lónak, hogy inkább megáll. A célt elérte, csak milyen áron?
Viszont az is előfordulhat, hogy nem hogy a durvább zabla könnyítene a lovas helyzetén, sokkal rosszabbá teszi.
- Pl. a fájdalom hatására nem hogy a ló megállna, próbál inkább elmenekülni előle és még jobban elviszi a lovast.
- Esetleg az is megeshet, hogy a ló felágaskodik, a szárakba kapaszkodó lovas pedig magára rántja.
- Kevésbé szélsőséges esetben a ló szépen megy az új zablával.. egy ideig! Aztán mikor kellőképpen hozzá tompult, jöhet egy még durvább zabla, és így tovább. Ezt sok mindennek lehet nevezni, lovaglásnak távolról sem, és nem is túl humánus.
Mindenképpen azt ajánlanám azoknak, akik hasonló zablaváltáson törik a fejüket, hogy mérlegeljenek. Ha nehézségeik vannak, kérdezzenek meg egy oktatót - edzőt, hogy mi a véleménye, mit ajánl, és próbáljanak "felnőni" a feladathoz, csiszolják a tudásukat, hisz mindig van mit javítani még egy profi lovasnak is!
Én a csikózabla híve vagyok. Annak is a lehető legpuhább, nem vékony kivitelét pártolom. Sajnos csikózablával is lehet nagy fájdalmat okozni a lónak, ha az ember durván használja a kezét, de kevésbé "éles" a hatása, mint egy vékony, vagy feszítő, vagy bármi más zablának.
Kezdőknek nagyon hasznos egy pálcás zabla, ami tulajdonképpen csikózabla a karikáján pálcákkal, ami nem engedi, hogy áthúzzuk a ló száján, illetve a ló is jobban érzi, hogy a kezdő merre fordulna, mert a pálcák úgy fordítják a fejét, mintha a pofájára tennénk a kezünket, és eltolnánk a jó irányba. Vékony csikózablát viszont semmi esetre sem ajánlanék.
Egy nagyon szomorú eset, ami felháborít
(Nem csak engem.)
Tudomásom van egy magát oktatónak tartó emberről, aki kifejezetten kezdőknek ajánlgat mikmar zablát, ami talán a legdurvább zabla, amit valaha láttam! Ha vannak ilyen "oktatók", akik ahelyett, hogy fejlődésre bíztatnák lovasaikat, a hiányosságaik pótlására ilyen megoldásokat kínálnak, addig mit várunk a lovas társadalomtól? Egyáltalán hogy nevezheti oktatónak magát? Mit oktat? Hogy hogyan ne kelljen megtanulni lovagolni, és mégis "lovagoljunk"?
És nem csak lovasoknak kínálja az eszközt (ráadásul szinte saját találmányaként beállítva, természetes lókiképzés hangulatot kölcsönző, saját elnevezésével), hanem fiatal lovak, problémás lovak kiképzésére is. Természetesen jó pénzért vállalja is a feladatot, illetve zablát is lehet bérelni.
A kezdő lovat fokozatosan, jól átgondoltan kellene belovagolni és képezni, hogy megmaradjon a finomsága, érzékenysége, jókedvvel, örömmel működjön együtt lovasával, nem mindenféle szadista eszközökkel már az elején megtörni, gátlásokkal felruházni és elérni, hogy a fájdalomtól való félelme miatt engedelmeskedjen, és helytelen, hamis tartásokba meneküljön.
Kicsit mindig feldühít, ha ez eszembe jut.
Összegezve:
Minden lovast és jövendőbeli lovast (mint magánember és mint oktató is) arra bíztatnék, hogy törekedjen együttműködésre a lovával, ha gondok vannak, vagy nehezebb lovaglású lova van, kérjen segítséget szakértőtől, próbáljon felnőni a feladathoz és méltóvá válni lova helyes és szép lovaglására!
2010. június 13., vasárnap
Oktatási elveim: Terep
- Bizonyos lovak szeretnek megindulni, ha hosszabb egyenes, nyílt trep van előttük. Gyakori az a hiba, hogy ha elragadja a lovast a lova, a száját tépve próbálja megállítani. Ennek az esetek többségében nem sok hatása van, sőt, néha csak ront a dolgon. A lóval is humánusabb az a módszer, hogy nagykörre vegyük (persze ha a terep engedi), és a kört kissebbítve vegyük fel ügetésbe, lépésbe.
- Sajnos az is előfordulhat, hogy a lovas barátságtalan kutyával találkozik. Nekem már bevált (és másoknál is láttam ezt működni), hogy menekülés helyett a kutya felé ügettem lendületesen. Az eb hamar átgondolta a dolgot és sietve odébb állt. Az viszont tény, hogy ha falkában vannak, sokkal bátrabbak ennél.
2010. június 11., péntek
Oktatási elveim: Osztály
2010. június 10., csütörtök
Oktatási elveim: Futószár
- Ez a megfelelő öltözet és védőfelszerelés, legyen a ló bármilyen jóindulatú és kezes! Életemben először 17 - 18 évesen volt rajtam először kobak, előtte sosem láttam senkin (csak versenyeken), egyik oktatóm sem hívta fel a figyelmet ennek fontosságára, és ő maga sem járt elöl pozitív példával.
2010. május 24., hétfő
Kedves lovasok, lószeretők!
Azért hoztam létre ezt a blog-ot, hogy megvitathassunk minden lényeges kérdést, ami lovakkal, lovaglással, oktatással, lovardákkal kapcsolatos.
Több lovas oldal fórumait figyelem, és úgy érzem, bőven van miről beszélni. Sokan kérnek segítséget, szerencsére vannak páran, akik jó tanácsokkal szolgálhatnak.
Vannak viszont olyanok is, akik jó marketing mögé "bújva" felháborító dolgokat tanácsolnak (van, aki pénzt is kér a "segítségért"), és a kezdő, vagy tanácstalan lovas nem tudja megítélni, hogy mennyire rossz irányba halad.
Szeretnék olyan összefogást megalapozni, ami elejét veheti annak, hogy bárki a friss lovasok tapasztalatlanságán nyerészkedjen, lovaink és lovas társadalmunk kárára!
Lehetsz tapasztalt lovas ember, versenyző, tenyésztő, oktató / edző, hobbi lovas, vagy szülő, lovakat szerető bárki.. ha úgy érzed, tudnál és szeretnél is segíteni másoknak, vagy éppen segítségre lenne szükséged, esetleg találkoztál olyan témával, ami megérdemli a nyilvánosságot, legyél rendszeres olvasó és szállj be a kötetlen beszélgetésbe!
Ha van téma javaslatotok, itt megtehetitek, vagy írjatok e-mailt!